Így kerek a világ

igy_kerekSemmi nem egyértelműen fekete vagy fehér. A két véglet között az igazság ezer árnyalata fellelhető.

Hogy mi a jó? Mi a helyes? Ki mondja meg? Ki dönti el?

Valójában Te!

Most tekintsünk el attól a durva véglettől, hogy gyilkolni bűn és rabolni, erőszakot elkövetni is bűn. Most nézzük csak a hétköznapi életünket, a mindennapokat, amikor állandóan vélt és valós elvárásokkal találjuk szembe magunkat, amikor azért teszünk valamit, mert „úgy szokás” vagy azért mert rettegünk attól, hogy „mit szól a szomszéd, vagy az egész falu”.

És azért, mert valami szokás, azért, mert valami elvárás, nem biztos, hogy az számunkra jó. Sőt! Nagyon sok esetben nem az. Ezért van az, hogy ami az egyik embernek fehér, az lehet, hogy nekünk fekete. Ezért van az, hogy teljesen pitiáner dolgok miatt érezzük magunkat pocsékul, vagy egyenesen rossznak, mert vagyunk olyan elvetemültek, hogy merünk különbözni, merünk kilógni a sorból. Mit kilógni! Egyenesen be sem állunk.

A mások szemében mi képviseljük a feketét, a rosszat, mi vagyunk a deviánsak, csak azért, mert mindenki szereti a tökfőzeléket, mi meg azt mondjuk rá, hogy … inkább nem is mondunk semmit!

Véleményem szerint attól kerek a világ, ha merünk önmagunk lenni, és elfogadjuk a többieket is olyannak, amilyenek, és nem bíráljuk, hogy normális-e az a csaj, ki passzióból kopaszra borotváltatja a fejét, vagy éppen rózsaszínűre festeti a haját. Ha nem az alapján ítéljük meg a másikat, hogy jár-e templomba, vagy sem.

Nyilván vannak sztereotípiák, amiktől nagyon nehéz elszakadni, de nem szabad általánosítani. Egy bizonyos kor után könnyebb a dolgok mögé nézni, és a tudatosan, vagy akár tudattalanul felépített álarcok mögött meglátni az EMBERT! Mert sokszor egy arrogáns viselkedés, egy barátságtalan, feltűnő külső csak egy páncél, és inkább a gyengeség, mint az erő jele.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.